Sokat forgolódtam előző éjjel,… legyen vagy ne legyen. Ugyanis volt szerencsém megtekinteni premier előtt a HBO által életre keltett Westworld univerzum második évadának pilotját, és még hazafelé is úgy állt a helyzet, összehozok egy viszonylag spoilermentes, mégis kedvre való majdmeggyőzlek kritikát az első benyomások alapján, ám erről a tervemről a hajnal beááltával kénytelen voltam lemondani. Valljuk be, hogy nem egyszerű az ilyet megírni. A néző felé óvatosan feltálalni ennek a kolosszális vállalkozásnak a legújabb építőkockáját a mozi adta élményvilág és a köré épített finoman szitált giccshalmaz figyelmen kívül hagyásával, hogy a lényeg ne váljon túlságosan tömörré és formáját tekintve se legyen túlégetett.
Nos, azért nem is próbálkozom hosszabb elemzéssel, de hogy ennek az írásnak némi értelmet is adjak, szóljanak inkább az érvek(közülük a legnyomósabbak), amiért érdemes április 23-án megnézni a HBO GO-n a Westworld második évadának nyitóepizódját. Mindezt persze szigorúan spoilermentesen.
Lássuk:
– A HBO nem szokta a véletlenre bízni a néző figyelmét. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy néhány kivételtől eltekintve(Bakelit) a csatorna sikersorozataira az irdatlan pénzmennyiség, a pazar látványvilág, és a kritikusoknak munkát és óriási teret biztosító páratlan történetvezetés a jellemző, így tehát a Westworld S2 E01-re is hasonló színvonalra számíthatunk.
– A Westworld egyik húzó motívuma az élet mesteri és természetes párhuzama, ami így elsőre nekem tovább erősödött, több érzelmi, magasabb akciófaktorral párosodott.
– Minden sorozatnak megvan a maga húzó karaktere, van, hogy több is mint kellene, de számomra és vélhetően a készítők számára is Dolores személyisége az egyik leginkább kifinomult, kétségtelen, hogy benne van a legtöbb fantázia(bár vannak még rajta kívül ötleteim), s ha lehet így fogalmazni, lénye mesteri mintát képez mindarról, amit várunk egy gép öntudatra ébredésével kapcsolatban.
A moziteremben ülve igyekeztem elkapni a kollégák reakcióit és gondolatait, hogy össze vessem a sajátjaimmal, de szinte semmit sem tudtam ezekből kiszűrni. Annyira semmi sem ért váratlanul, de mégis minden lenyűgözött, s ez még csak jelzem, egy építőkocka, egy jelenetelem az egész nagy tévébirodalom építményből. Ki tudja, hol van a vége, de annyit elárulhatok, hogy Dolores egy csalfa mosoly keretében tett utalást: Ő már látja a jövőt. Kérdés, hogy a sajátját, vagy az emberiség jövőjéről beszélt….
Derecskei Zoltán