Műsoron a Szökés Dannemorából
Ki ne látta volna a 2000-es évek közepén bemutatott, és az RTL Klubon vetített A szökés (Prison Break) című Fox sorozatot. Eredetiségének, és az akkor divatba lépett előre promózott reklám spotok által a sorozatot óriási rajongás vette körül, melynek hatása még mindig erősen érződik a mai televíziós drámasorozatok elkészítésében. A Showtime börtöndrámáját azonban alaptalan lenne a 13 évvel ezelőtti tévés szökéseshez hasonlítani, hiszen nem csak tartalmában és stílusában térnek el, hanem magában a szándékában is, hogy ez már kifejezetten steamingre készült (globális piacot nézve), mély és erős lélektani gondolatvilággal.
Ben Stiller beköszön
Amikor elsőként hallottam róla, a szereplői gárda azonnal megragadott: Benicio Del Toro, Paul Dano, és Patricia Arquette. A produceri és rendezői székben pedig nem más dolgozott mint Ben Stiller, akit nem éppen egy ilyen stílusú drámasorozat kapcsán tudnánk a másik oldaláról elképzelni, de be kell látni, hogy a srácnak bizony van érzéke a sablonos komikán kívül máshoz is, ami ebben a sorozatban bizony markánsan megjelenik.
A sztori egy 2015 nyarán történt valós eseményt dolgoz fel, amiben két gyilkosságért elítélt rab megszökik egy fegyintézetből. Egy civil alkalmazott, egy munkásosztálybeli feleség és anya segítette őket, aki meglepő módon még szexuális kapcsolatba is bonyolódott, ráadásul mindkét bűnözővel. Hát hogyne adta volna magát a lehetőség, hogy ebből egy kiváló sorozatadaptáció szülessen meg a Showtime kezei között, amit nálunk a HBO GO tűzött online műsorára.
Mivel a feldolgozott cselekmény mai szemmel elég közeli eseménynek számít, és az akkori sajtóban is rendszeresen megfordult témát szolgáltatott, így a készítőknek és magának Stillernek is alaposan fel kellett készülniük, ha valóban vonzó és minden tekintetben vérbeli szökéses drámai sorozatot szerettek volna kiengedni a kezeik közül. Erős és megingathatatlan perspektívát kellett a történések, így maguk a karakterek mögé is állítani, hogy az egészet ismerők vagy kevésbé ismerők számára is kellően vonzó és eredeti maradjon, mind a 8 rész alatt.
Ettől vagy attól?…Mindentől jó!
Ez a feladat a látszat ellenére koránt sem tűnik egyszerű feladatnak. És itt lép be az a jelenség, amitől a Szökés Dannemorából 2018 egyik legjobb sorozatává válhatott: mert nagyszerűen kombinálja a valós események, valamint az alkotói szabadság nyújtotta apró lehetőségek kifinomultságát, ezért mindvégig képes magas lángon tartani a figyelmünket, szinte nem is törődünk azzal, hogy majdnem hogy tűpontosan tudjuk, a legvégén mi fog történni a triumvirátus három kiválóan felépített szereplőjével. Hiszen ez a figyelem a személyiségekre és a köréjük ágyazott lelki tusára terelődik. Ahogy Richard Matt és David Sweat elítéltek dacolva a börtön adta merev szabályaival próbálnak a maguk módján napról napra érvényesülni, továbbá a segítő, Tilly Mitchell, aki kezükbe adhatná szabadulásuk kulcsát, mindez egy ritkán látott értékkel teszi tökéletes kompozícióvá a szép fényképezéssel és kiváló zenei betétekkel megálmodott szabadulós drámasorozatot.
Ben Stiller viszont nem érte be ennyivel, hogy műve sikeres legyen. Az apró szálaira bontott történethez további karakterfejlődéseket tudott építeni, a börtönőrök és Tilly férje is azok közé a pluszban hozzáadott értékek közé tartozik, amiktől az egész sorozat már most kultikus és felettébb lendületes. Jól játszik a helyszíni adottságokkal, valamint az intézmény merevségével, amely olykor mégis képes az apró engedményekre, és ebből következik, hogy a nézőben mindvégig ott motoszkál a kérdés, vajon ettől vagy attól tudták az egészet megcsinálni, hogy Matt és Sweat tényleg zsenik voltak ahogyan az egészet szabadulásukat kitervelték, vagy Tilly nélkül, netán a rendszerben bújó apró lazulások megjelenése nélkül az egész mit sem érhetett volna?
És ezek a kérdések részenként képesek megváltozni, hol ezt gondoljuk fajsúlyosnak, mikor a másikat, de mindvégig érezzük az egészben a tartalmi mélységet és az alkotói profizmust, ami még a legutolsó részben is képes a nézőt, így engem is végletekig elvarázsolni.
Jól kidolgozott karakterek
Benicio Del Toro már az első perctől kezdve felnőtt az elé állított feladathoz, hogy immár a tévés mezőnyben is a legjobbak közé tartozzon. Adott volt egy érzékien művészi ám gyilkos és kegyetlen hajlammal is rendelkező fegyenc, akit önmagává kellett tennie, jól súlyozva éppen melyik oldalát szerették volna kidomborítani. És ide vehető Patricia Arquette páratlan és eszméletlen karakterfordulása. A munkásosztálybeli egyszerű lány, aki egész életében csak önmagával volt elfoglalva, kihasznált mindenkit és mindent, de két fegyenc kedvéért felrúgta saját szabályait is. Én mindvégig azon gondolkodtam, hogy elég megterhelő lehetett számára ezt a buta, végtelenül önző, cinikus és szexorientált karaktert megformálni, mert ha ezért nem kap idén minimum Golden Globe vagy Emmy-díjat, akkor valami elég nagy igazságtalanság fog történni a világegyetemben. Merthogy Ben Stiller és vele a Szökés Dannemorából egyértelműen topfavoritnak számít az idei seregszemlén, a látottak alapján nem hagyott bennem semmiféle kérdőjelet.
Megtaláltok minket a Facebookon, és az Instagramon is. Közösségi csoportunkban pedig moderált formában kibeszéljük mindent amit láttunk és látni fogunk.
Derecskei Zoltán