Ezt a kérdést sokáig kerülgette a szaksajtó is, és igazából maguk a médiacégek is hosszan elemezték a kialakult helyzetet. A téma egyik legfontosabb kérdése, hogy mit várunk el egyáltalán a streaming tartalomfogyasztástól, amely legalább annyira sokrétű, mint a digitális, szűkebb értelemben a platformrezsi kifejezés. Csak ezután tudunk a reklámok szükségességéről vagy pont szükségtelenségéről beszélgetni.
Kezdjük azzal, hogy megvizsgáljuk a streaming kifejezést, ami 2022-ben gyaníthatóan a hazai felhasználók számára már természetes műsorfogyasztásnak számít, de csak kevesen tudják hogy valójában mit és mivel fogyasztanak.
Egyáltalán miért van szükség arra, hogy a beszéljünk streaming műsorfogyasztásról?
A 2005-ben járunk, és a Google útjára indította a Youtube videós platformot, amelynek történelmére és jelentőségére érdemes lenne még egy hosszabb cikket áldozni, ám most szorítkozzunk inkább a következményekre. Tehát elindult a Youtube, és két évre rá már a Netflix is felfedezte a streaming adta műsorszórási, és tartalomfogyasztási előnyöket (2017), ami ma kétségtelenül meghatározza a televíziós trendeket attól függetlenül, hogy maga a lineáris televízió, a negatív víziók ellenére állva maradt. Érdemes az időben most viszonylag nagyobbat ugrani, és megvizsgálni a pandémia előtti, majd azt követő időszakot, ami látszólag kevésbé változott a mostanihoz képest, ám van egy grafikon, ami eléggé árulkodó.
Find more statistics at Statista
A világjárvány okozta zárt mozgástérben az online videós szolgáltatók jelentős fejlődésnek indultak, hiszen az otthon maradt emberek akár munka közben is állandóan a Youtubot bámulták (követték a videósok hétköznapjait, ötleteit), és több millió ember akkoriban fedezte csak fel az olyan prémium streaming szolgáltatásokat, mint a Netflix vagy az HBO GO (amelyet felváltott az HBO Max) – a Disney+ is már több mint egy éves születésnapját ünnepelte, amelyek mozifilmeket, és prémium sorozatokat mutatnak be hétről hétre elég jó minőségben. A témával kapcsolatban számtalan cikk született, hogy a Netflix és társai miként profitáltak a világjárványból, hogy kellett a megnövekedett igényekhez például a bitrátát is csökkenteni, amiről viszont idehaza kevesebbet hallottunk, az a Youtube műsorfogyasztásból származó extra profit.
Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a Google hirdetési bevételei 2001-től arányosan hogyan növekedtek évről évre, a nagyobb kiugrás pedig 2020 és 2021 között tapasztalható, ami nagyrészt a Youtube-nak is köszönhető. Amíg A Youtube 2020-ban 19,8 milliárd dollár bevételt tudott felmutatni, 2021-ben a ez a szám már 28,8 milliárd dollárra nőtt, amelyet a 2018-ban bevezetett (átkeresztelt) külön fizetős, és hirdetésmentes youtubozást kínáló YouTube Prémium sem tudott megakasztani, hiszen az is csak további plusz bevételhez juttatta a céget.
A reklám és a prémium egymástól függetlenül is nyereséges
A Google műsorfogyasztási ökoszisztémájának egy másik fontos része a 2017-ben bevezetett YouTube TV, amely teljesen függetlenül működik a hagyományos Youtube vagy a Youtube Prémium platformtól vagy opciótól, és 2019-óta országosan is működik Amerikában. A Youtube TV-nek 2022 nyarán már 5 millió fiókja volt, viszont mielőtt bárki is kevésnek gondolja ezt a számot érdemes megjegyezni, hogy ez az 5 millió előfizetés havi 64,99 dolláros áron veszi igénybe a szolgáltatást (ebben a számban a próbeverziók is szerepelnek). Ez mai forint árfolyammal számolva 28 ezer forint körül mozog. Havonta.
A Youtube TV alapfilozófiája már a kezdetek óta arra épül, hogy online környezetben, a mai módon hatékonyabban kombinálható, és kellően rugalmas előfizetést kínáljon a hagyományos televízió nézői számára, nagyobb reklámbevételeket generálva. A szolgáltatás több mint 100 csatornával, köztük az ABC, CBS, Fox és NBC csatornáival, valamint a prémium hálózatok, mint az összes ESPN, MLB, NBA NHL TV, TNT, HBO opcióival, és akár 4k kiegészítéssel is választható. Ezek mellett a szolgáltatás 6 fiókra bontható, korlátlan felhő alapú DVR-tárhellyet is kap, szinte valamennyi használatos és kevésbé használatos eszköz támogatja, amihez gyakorlatilag internetre és Youtubra van csupán szükség. Csak idő kérdése, hogy a YouTube TV mikor lép ki a nemzetközi piacra, hiszen már így is Amerika 5. számú televíziós szolgáltatójának számít röpke pár éves fennállása óta, ami jó üzlet, és nem csak a Google, de a hirdetők is ebben látják a jövőt, így nem kérdés, hogy az Európában „ismert” globális videós streaming számára a szolgáltatásba épített reklám elkerülhetetlen, szinte valamennyi résztvevő számára.
Amerikában a különböző televíziós előfizetések, és helyi, államközi opciók már régóta problémákat okoznak, és nem csak árazásukat tekintve – mivel a számtalan opció összeválogatása komoly kiadást jelent az amerikai háztartások számára, így a Youtube egy olyan piaci résbe tudott berobbanni, amelynek reklámértéke egyre jelentősebb. Ez a felismerés nagy szerepet játszott abban, hogy az elmúlt egy évben a nagy streaming szereplők, mint a Netflix vagy a Disney (Az HBO Max már rendelkezik AVOD változattal) elkezdtek másként gondolkodni saját szolgáltatásukra, és a Youtube televíziós sikerei nyomán, a hirdetői bevételeket szem előtt tartva megkezdték kidolgozni saját reklámokkal támogatott előfizetői opciójukat (ez az AVOD), amely megoldást jelenthet az egyre égető finanszírozási problémákra is.
A pandémia kissé torz piaci látképe után, a kijózanodás időszakában muszáj racionálisan piacot építeni, máskülönben a teljes iparág komoly hanyatlásba eshet, végleg felperzselve azokat a dollármilliárdokat, amelyeket az elmúlt években a különböző szolgáltatók és médiacégek beleöltek. Azon túlmenően, hogy szükségessé váltak a kombinált (itt is példa lehet a Youtube TV) szolgáltatások kialakítása, az előfizetők megtartása ilyen inflációs és kiszámíthatatlan gazdasági környezetben csak „jóárasított” választékkal lehetséges, és erre nyújthat megoldást az AVOD, ami nem mindenkinek ajánlott, így nem is kell mindenkinek használnia.
Hazánkban a Direct One Direct Now applikációja hasonlítható leginkább a Youtube TV felépítésére, ami szintén még nagyon az elején tart ebben az innovációs folyamatban, viszont már most is meglepően jól használható az alkalmazása, és igen rövid idő alatt sikerült komoly eredményeket elérnie.
Ami szintén égető kérdés, hogy a mai streaming struktúrák mellett a műsortárak bővítése, particionálása komoly problémát jelent (nem csak fejlesztési szempontból), hiszen új műsorokat vagy sportjogokat csak igen drágán lehet vásárolni, amelyhez több pénzre és időre van szükség, és ez az iparág nagyobb veszteségeket már nem képes elkönyvelni – lásd a Warner Bros. Dicovery (WBD) mélyrepülését vagy a Netflix identitásproblémáit, amelyek jelenleg csak figyelmeztetnek, ám idővel a helyzet könnyen kezelhetetlenné is válhat.
Ha megtekintjük a televíziós és a streaming műsorfogyasztás elmúlt 5 éves evolúciós idővonalát, abból az következik, hogy a 2020 körüli állapotok hosszútávon fenntarthatatlanok, ám ez regionálisan vagy akár kontinensenként is változhatnak, finomulhatnak. Ami Amerikában elindul, az csak lassan szivárog át a Csendes-Óceánon, és az öreg kontinensen csak komoly változtatásokkal tudnak érvényesülni, figyelembe véve a helyi viszonyokat és kereskedelmi csatornák beágyazottságát, értékeit. Viszont az amerikai trendek komolyan befolyásolják a globális tartalomfogyasztást is, és azok a televíziós- illevte streaming hálózatok (Netflix, Disney, WBD, Comcast, Paramount Global, Sky, Canal), amelyek helyi érdekekkel és márkákkal rendelkeznek, a mainál sokkal megfontoltabb, és jelentősen átszervezett képviseletet fognak kialakítani, ami jó hatással lehet a szolgáltatása. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak olyan országok és területek, amelyek esetében egy Youtube TV-alapú keretrendszer nem tudna önállóan működni gazdaságosan, ezért lesznek olyan streaming vagy televíziós funkciók – netán opciók, amik soha vagy csak csökkentett támogatással jelennek meg, például Magyarországon.
#műsoronplus