A streaming alapvetően egy drága dolog. Ezt nem feltétlenül éreztük néhány éve, amikor a pandémia alatt az online tartalom- és műsorfogyasztás hazánkban is ugrásszerűen megemelkedett, hiszen új dolog volt, és a legtöbb streamer, vagyis streaming szolgáltató mint az HBO Max vagy a Disney+ igyekezett a szolgáltatásait „jóárasítani”, hogy ezáltal felduzzassza az előfizetői táborát.
Ez egy ördögi kör. Amikor felmegyünk a Netflixre vagy az HBO Maxra nézni valamit, akkor tulajdonképpen két különböző forrásból származó tartalom tárul elénk. Az egyik az, amelyiket maga a szolgáltató, pedálul a Netflix vagy egy stúdió, -ilyen lehet a Warner Bros., ami az HBO Max számára gyártott direktben, és ez jelenik meg Original jelzésként a műsorlapon (műsorlap: ami az adott tartalom leírását, epizódjait, specifikációit tartalmazza). Ezt nevezzük saját gyártású tartalomnak, és valójában ezek a legdrágábbak, sőt: az előállításuk költsége folyamatosan és meredeken emelkedik, ami csupán az általunk, és még „néhány millió” előfizetésből nem is fedezhető nyereséggel.
Akkor a streaming valójában veszteséges?
Ez a kérdés már egy ideje napirenden van, és amikor magukat a szolgáltatóak, netán stúdiókat kérdezzük erről, akkor a válasz soha nem egyértelmű. Vegyünk egy példát: A Stranger Things vagy a Mandalóri (The Mandalorian) két népszerű ám rettentően költséges produkció. Minkét sorozat húzócímnek számít a Netflix, utóbbi pedig a Disney+ számára. A Stranger Things nyár elején és közepén két részre bontva érkezett a műsortárba, és epizódonként 30 millió dollárba került. Ez a 9 epizódra vetítve 270 millió dolláros gyártási költséget jelent, ami nyugodtan megtoldhatunk a lokalizációs és marketing költségekkel is, így a végére egy 300 milliós szám már nem is elrugaszkodott szám.
A Mandalóri esetében más a helyzet. Amikor a sorozat 2019 novemberében elindult a platformon, Bob Iger az akkori vezérigazgató szerint az első etap 100 millióba került. Azóta történt egy s más a Disney háza táján, Igert Chapek váltotta 2020-ban, aki most novemberben ismét átadta a gyeplőt Igernek – aki mint tudjuk a Mandalórit vagy az elsőkörös Marvel franchsie-sorozatokat is felügyelte, de azóta sem tudjuk, hogy mennyibe került pontosan a második évad – csupán annyit:
Sokkal drágább!
Azt sem tudjuk pontosan, hogy mennyibe került az Obi-Wan Kenobi sorozat vagy az Andor, azonban a 2013-ban érkező, és A Jedi visszatér után játszódó új Star Wars élőszereplős sorozat a Star Wars: Skeleton Crew akár 136 millió dolláros gyártási költségvetéssel is büszkélkedhet az első évadra, meghaladva ezzel a a Mandalóri első évados költségeit.
De nézzünk még példákat: Az Apple TV+-ra készült See Jason Momoa főszereplésével 24 millióba fájt a cégnek, Jennifer Aniston, Reese Witherspoon és Steve Carell sorozata a The Morning show első két évada pedig 300 millióba, ami szinte meg sem kottyanhatott az almás cégiórásnak.
Milliárdok, amik soha nem térülnek meg?
Ajánlott cikk: Dollármilliárdok és epikus kalandok csapnak össze az HBO és az Amazon különcsatájában
Az HBO viszont nem mostanában kezdte a költséges sorozatok gyártását. Az elit alakulat 2001-ben rekord méretű költségvetéssel rendelkezett részenként 12,5 millió dollárt jelentett, ami akkor élményszámban ment, a sorozatról és annak kulturális jelentőségéről nem is beszélve. Rá 10 évre 2011-ben indult a televíziós hálózat eddigi legjobb, és persze legnagyobb összköltségvetésű sorozata a Trónok harca, ami szezononként körülbelül 100 millió dollárba került az HBO-nak. Epizódonkenti ráfordítása nagyjából 6 millió dollár körül mozgott az 1. évadban, ami 15 millió dollárra emelkedett a sorozat nyolcadik, egyben utolsó évadára. A Trónok harca univerzumára épülő Sárkányok háza első felvonása picivel kevesebb, mint 20 millió dollárba került, ami jóval kevesebb a Netflix által a Stranger Thing 4-re költött összegnél.
A csúcstartó viszont egyértelműen az Amazon, aki úgy tűnik, hogy nem sajnál 1 milliárd dollárt kifizetni a J.R.R. Tolkien másodkorára építkező A Hatalom Gyűrűi sorozat összeköltségvetésére, amit ha lebontunk a mostani időszakra, akkor az első évad már elkészült 8 epizódja rögtön 465 millió dollárt tett ki, ami tulajdonképpen egy 8 hetes igen aktív periódust ölelt fel az Amazon Prime Videó számára. Persze nem szabad ennyire leegyszerűsíteni a dolgot, hiszen nem csak ez a 8 hét határozza meg egy műsor megtérülését – mármint abban az értelemben, amelyben 8 hétig (plusz mínusz néhány hétig) lehet képes jelentősen felszívni az potenciális előfizetőket a háttérplatform számára.
Minden a tartalomról szó. A tartalomról, tartalomról…
Az átlag néző számára tényleg csupán a tartalom és annak szórakoztató értéke számít, ami ma már nem pusztán csak abból áll, hogy mit nézünk meg a Netflixen vagy az HBO Maxon, netán a moziban. Az mára már teljesen nyilvánvaló, hogy egy platformnak több lábon kell állnia, ha nyereségesen szeretné a nézők számára biztosítani ezt a szórakoztató értéket, aminek összhangban kell állni a saját előállítási és menedzselési költségeivel, még akkor is, ha netán az egyik keze veszteségét képez, a másik kéznek kell azt így-úgy kipótolnia. Amit sokan elfelejtenek megemlíteni, hogy a streamerek mögött a befektetők diktálják az igazi tempót, és ha egy cég egyenlege olyan méretű veszteségeket mutat min a Warner bros. Discovery (WBD) vagy a Disney esetében, akkor radikális irányváltoztatás sem elképzelhetetlen, ami első körben általában vezetőváltással történik – lásd a Chapek Iger visszacserét a Disney élén.
A streaming szolgáltatások tulajdonképpen azért emelkednek folyamatosan, mert azon az áron, ahogyan néhány éve „megismertük és megszerettük” az adott szogáltatás, hosszútávon fenntarthatatlan. Egyszerűen annyira megváltoztak az tartalomfogyasztási szokások és igények, hogy párosulva a gazdasági és piaci körülmények negatív változásaival már nem képesek az erőteljes növekedésre, és ha ez a növekedés fenntarthatatlan, akkor pusztán egy 2490 Ft/hó árú Netflix előfizetésből (a példa a hazai középár) a Stranger Things 270 milliós költsége finanszírozhatatlanná válik.
Tetszik a cikk?
Kövesd a Facebook a Twitter vagy Mastodon oldalt is.
Azok a médiacégek, amelyek mögött egyéb szolgáltatás (Amazon Studios mögötti Amazon online áruház) vagy eszközértékesítés (Apple, IMac, Iphone, stb.) áll, sokkal inkább megengedhetik maguknak „büntetlenül” a költekezést, ám számukra is intő példa lehet a Netflix vagy a WBD egy év alatt bekövetkezett árfolyamra gyakorolt értékcsökkenése, ami végül olyan vákuumot is eredményez, hogy a teljes ipart is bedöntheti.
Valójában ettől tart mindenki, és a hirdetésekkel támogatott opciók, illetve a sporttal vagy egyéb népszerű tartalmakkal kombinált szolgáltatások is ezért születnek, hogy elkerüljék az iparági katasztrófát, és továbbra is élmény legyen a műsorfogyasztásunk.
Nekik pedig jó üzlet.
Hiszen erről szól minden.
front kép: Derecskei Zoltán / Műsoron