Ismét negyedéves beszámoló előtt áll a Netflix. Április 18-án kedden, a tőzsdezárást követően lesz esedékes a streaming óriás negyedéves gyorsjelentése, ami sok kérdésre adhat választ, és ez már többek között elérheti a hazai felhasználókat is.
Pontosan egy éve annak, hogy a Netflix tavaly ilyenkor beszámolt az első előfizetői szám csökkenéséről. Akkoriban sokan a streaming piac első repedésének jeleként értékelték, hogy az első negyedéves számokban a streamer 200 ezer előfizetőt vesztett, és ezzel gyakorlatilag elvesztette a állandó gyarapodás mítoszát is, ami évekig katalizálhatta a Netflix elképesztő ütemű bővülését.
A Netflix 2022 végén 230,75 millió előfizetővel rendelkezett
Ennek azonban tavaly áprilisban vége szakadt, és bár azóta fordítani tudott, majd az utolsó szegmensben még túl is teljesítette a piaci elvárásokat, azonban érdemes egyelőre óvatosan kezelni ezeket a számokat. Hiszen tavaly a tavalyi történései alapján azt is láthattuk, hogy a pandémia alatti időszak nem csak a Netflixre volt turbulens hatással, de szinte az összes többi szereplőt belekényszerített egy olyan versenyhelyzetbe, amiből most úgy tűnik, hogy a Netflix jöhetett ki győztesként. Azt viszont még nem tudhatjuk, hogy ez a „győzelem” hosszútávon meddig tarthat ki a piacon, hogy milyen áldozatokat igényel a streaming szolgáltatótól és annak előfizetőitől, és a többi konkurens pénzügyi- és programing átalakulása idővel hogyan is kompenzálja majd a most elkönyvelt arcveszteséget, mondjuk a Warner Bros. Discovery, esetleg az őt csendben követő Disney esetében.
Annyit viszont biztosan tudhatunk, hogy a Netflix egyelőre meglehetősen jól jött ki ebből az eleinte kényelmetlennek tűnő helyzetből, és több jel is arra mutat, hogy valamelyest vissza tudta fordítani a végtelenbe mozgó hajótestet, hiszen a részvényei idén már körülbelül 17%-ot emelkedtek.
Ennek viszont komoly ára volt, hiszen az elmúlt egy évben több olyan intézkedést is hozniuk kellett, ami szembe ment a korábbi évek filozófiájától. Ilyen például a reklámokkal támogatott Netflix csomag – ami 2022 novemberében indult el 12 piacon – és alkalmazásában lehetnek még problémái, gyerekbetegségei vagy a jelszómegosztást tiltó, és hamarosan széles körben is bevezetésre kerülő általános intézkedéscsomag, amelynek célja, hogy fizetős felhasználókká alakítsa azokat a netflixezőket, akik jelenleg mások fiókjában vannak bejelentkezve. Ennek megállapítása viszont nem könnyű feladat, hiszen rengeteg olyan fióktulajdonost is érinthet, akik valóban saját családjukban használják a szolgáltatást, és- vagy a streamer lokális ügyfélkezelője azonosítja tévesen távol az előfizetésként használt fő internetes IP címtől.
Mindenesetre Thomas Swinburne, a Morgan Stanley elemzője szerint a jelszómegosztási- és hirdetési lehetőségeket egyaránt komoly jelentőséggel bírnak, ugyanakkor már mindkét intézkedés be van ágyazva a vállalat részvényeinek árfolyamába, így ezek valószínűleg kevésbé lehetnek majd dominánsak.
Awingburne azt is megjegyezte, hogy a jelszavak visszaszorítása a vártnál lassabb bevezetése valójában növelheti a nettó előfizetők számát a márciusi és júniusi negyedévben, holott a Netflix maga is úgy számolt korábban, hogy mindkét streaming-diktátum eleinte előfizető lemorzsolódást eredményezhet, ami majd az idő múlásával fog csak visszafordulni, amire korábban maga Reed Hastings is felhívta a figyelmet.
Thomas Champion, a Piper elemzője szerint a nettó előfizetők viszont nem fogják tudni a Wall Street-i becsléseket, és saját tapasztalatuk alapján döntenek, mivel az első negyedéves programing lista gyengébb volt, mint az előző év negyedik negyedévében.
Mindenesetre a jelszómegosztást tiltó intézkedések hatására csökkenő profitra is számíthatunk, ami egyes becslések szerint akár ötödével is eshet az egy évvel ezelőttihez képest. A Netflix az amerikai és kanadai piacon mutatott piaci aktivitása lassan négy éve viszonylag magas, ami 60%-os tartományban ingadozik, holott ezeken a piacokon uralkodik a legnagyobb verseny, a streaming szolgáltatók és hálózatok között, az előfizetők megszerzéséért.
A bevétel növelése érdekében viszont célszerű célszerű lenne növekedést produkálni olyan piacokon is, mint mondjuk az EMEA vagy az ázsiai térségben. Latin-Amerikában ez az arány például 40%, Nyugat-Európában pedig több mint egy éve 30% körül mozog, Japánban pedig még ennél is alacsonyabb, ami alig haladja meg a 17%-ot.