A korábbi évekhez képest ismét megváltozik a tartalomfogyasztásunk, ami streamingen 2024-ben még több újdonságot fog eredményezni. Sokan már előre félnek ezektől a változásoktól, hiszen az elmúlt év tapasztalatai azt vetítik elő, hogy további áremelkedés, és még több film és sorozat átcsoportosítása várható valamennyi platformon, de a helyzet nem ennyire borús. Érdemes lesz sokkal tudatosabban kiválasztani a nekünk megfelelő szolgáltatásokat, hiszen ezekkel rengeteget spórolhatunk. Lássuk a részleteket:

A fókusz ezúttal az élményközpontú szuper platformokra helyeződik, és ezek megismerése legalább annyira izgalmas lesz, mint 2016. január 6-án, a Magyarországon is elérhető Netflix volt, és az akkori viszonyokhoz mérten az árazása is eléggé összehasonlítható.

Ezt követően 2017. november 13., amikor az akkori HBO GO megnyitotta a platform kapuit a közvetlen előfizetéses modell előtt, így már nem kellett teljes HBO csomagot vásárolni a Trónok harca nézéséhez, ha mondjuk csak laptopon akartuk nézni minden idők legjobb fantasy sorozatát.

A következő nagyobb mérföldkő 2019. október 4-e, amikor a Netflix itthon is útjára engedte a teljes felületi lokalizációját, és onnantól kezdve csak úgy pörögtek a szinkronos filmek és sorozatok, amit már magyar nyelvű felöleten tudtunk kiválasztani. Az első premierben érkező szinkronizált Netflix film a Gyagyás gyilkosság volt.

Az 5-6-7 évvel ezelőtt Magyarországon megjelenő streaming platformokhoz becsatlakoztak olyan nagyágyú stúdiók dedikált alkalmazásai is, mint a Disney+, vagy a mára kiváló film- és sorozatgyártóvá előlépő Apple és Amazon, amely mellé az Comcast és a Paramount Global szerelemgyerek is betársult, SkyShowtime néven.

Ezek mindegyike úgynevezett első- vagy másodgenerációs streaming szolgáltatásnak számítottak és számítanak mind a mai napig (ebből a Netflix picit kilóg, de erről majd később), amelyeket főként az előfizetői bázis felduzzasztására törekvő iparági szellemiség uralt, és ahogyan a negyedéves piaci gyorsjelentésekből is kiolvashatunk, ezek többsége az anyagi haszonszerzésre kevésbé koncentráltak.

Azonban az elmúlt 1 év tapasztalatai azt mutatják, hogy ez az egypólusú szellemiség totális zsákutca, és már fenntarthatatlan a Netflix mögött szereplők számára, így ha valós megtérülésre, sőt, iparági fennmaradásra szeretnének törekedni, akkor szükségessé vállnak az újgenerációs streaming szolgáltatások piaci megjelenései, amelyek sokkal jobban tudnak alkalmazkodni a lineáris nosztalgia, és a társadalmi generációk között meghúzódó tartalmi színvonalváltozás útvesztőjében.

Mindez azt jelenti, hogy ami 2019-2021-ben jó streaming szolgáltatásnak számított – gyorsan elérhető elképesztő mennyiségű filmekkel és sorozatokkal, olcsó árazással és exkluzív tartalmakkal piszok drágán, az 2024-re jó eséllyel be is dőlhet, vagy csak vészesen lemarad az iparági versenyben, amit végül maguk a tőkét pumpáló kis- ás nagybefektetők fognak felszántani.

A fogyasztók felé közvetített olcsóság és exkluzivitás 2024-ben már jelentős kockázati tényezőnek számítanak, ami könnyen bedönthet szinte bárkit, a Netflix kivételével.

Apropó piacvezető Netflix.

Az ellene folyó iparági ütközetből jelenleg úgy tűnik, hogy bizonyos értelemben mi nézők jövünk ki vesztesként, mivel a korábbi „filléres” szolgáltatások holnapra a többszörösükbe is kerülhetnek, ha csak a kedvenc műsoraink megtekintésére fókuszálunk, és szinte teljes káosz a tartalmak ide-oda-vissza vándorlása. És akkor még ott vannak az írósztrájk negatív hatásai – a nagy franchise-ok késleltetett visszatéréseivel, amelyeket olyan alkotó(párosok) friss, mégis erőltetettnek tűnő tartalmai egészíthetnek ki, mint Zack Snyder (Netflix) vagy Taylor Sheridan (Paranount+, SkyShowtime).

A Netflix üldözése közben pedig a streaming-légkör jelentősen átformálódott: A nagy stúdiók és hálózatok az elmúlt pár évben összességében közel 5 milliárd dollár veszteséget halmoztak fel, és olyan médiakonglomerátumok, mint a Warner Bros. Discovery, a Paramount vagy a Disney kénytelenek teljesen átformálni a saját beton biztosnak vélt szolgáltatásaikat – ha nem szeretnének teljesen eltűnni a süllyesztőben, és inkább többpólusú szolgáltatásokat építenek, a különböző társadalmi rétegek kiszolgálására.

Hogyan áll a reklámokkal támogatott streaming?

Tulajdonképpen egy érdekes helyzet alakult ki az „olcsóbb” streaming körül (ami ugye csak a polcon tűnik olcsóbbnak), ami ugyan már több mint egy éve globálisan is megjelent, de a hazai debütálására például még sokat kell várni. Nem feltétlen úgy alakul a reklámidők értékesítése ahogyan azt a szereplők előzetesen elképzelték, mivel a streaming tetemén a rég eltemetett lineáris televízió is új levelekre hajtott – főleg a még mindig jól jövedelmező sportközvetítések miatt.

Ugyanakkor maga a trend ebben az irányban halad, sőt, a legtöbb nyugati piacon már az úgynevezett ingyenes FAST csatornák is jelentős nézettséget tudnak generálni, így a korábbi alap és hirdetésekkel támogatott streaming opciók egy lineáris struktúrában működő, online, kábelen, és földfelszíni sugárzással is elérhető csatornával egészülnek ki (például Romániában és Csehországban a Warner TV), amelyek már sokkal inkább versenyképesebbek a Netflix önálló szolgáltatásával szemben.

A figyelem központja tehát visszatér oda, ahol a legnagyobb bevételeket tudja elérni.

Rengeteg kérdés vetődik fel azzal kapcsolatban, hogyan képzeljük el 2024-ben a streamineget, vagyis a modern tartalomfogyasztás egy olyan termékét, ami néhány évvel ezelőtt forradalmat hirdetett a televíziózásban, mára viszont rá sem ismer önmagára, és minket nézőket is egyre inkább összezavar.

Elsőként azok járnak a legrosszabbul, akik már előre dörzsölték a tenyerüket, hogy bizonyos tartalmak, mint Warner Bros. (Television Studios), HBO, Universal vagy Paramount filmek és sorozatok majd összegyűjtve külön műsortárakba (streaming platformokra) kerülnek, és ott is maradnak az idők végezetéig. Ez a helyzet már David Zaslav Warner vezér 2022-es kinevezésével megdőlt, és a következő dominók, mint a Disney vagy a Paramount csak később kezdték követni ezt a kevésbé meredek dőlésszöget, de persze némi finomításra is kényszerültek. Hiszen lesznek majd olyan márkák, mint Star Wars vagy Marvel, akik viszonylag sokáig kihúzzák az exkluzivitást, viszont a tartalmak többsége szabadon licencelhetővé vált – és válik majd a jövőben méginkább, így olyan helyzet is előállhat, hogy a kedvenc tartalmaink állandó eléréséhez (hiszen a DVD és BD piacban sem bízhatunk, főleg idehaza) a korábbinál akár 2x vagy 3x több pénzt kell havonta kicsengetni, mivel ezeken akár 4-5 platform is osztozhat, olykor exkluzív lokalizált opciókkal.

Ami viszont némi fényt jelenthet a sötét alagútban, hogy az említett stúdiók igyekeznek a meglévő saját „forrásokból” előállítható legvonzóbb ajánlattal piacra kerülni, ami nálunk elsőként majd a HBO Maxot felváltó Max platform megjelenésével figyelhető meg. Ezeket az ajánlatokat nevezhetjük szuper platformoknak, amik magukban foglalják egy adott médiacég online és lineáris csatornáinak élő és on demand műsorait, filmjeit és sorozatait, kiegészítve olyan megosztott licencelt (co-exclusive) tartalmakkal, amiket mondjuk a Disney-től vagy éppen a SkyShowtime-tól vesznek kölcsön..egy időre, és ezek egyfajta vetésforgóban emelik az amúgy sem gyenge tartalmi színvonalat.

Szintén a Warner Bros. Discovery lesz az első hazai szuper platform, amelyik folyamatos élő sportot integrál egy online műsortárba (Max), miközben a platform korábbi vonzóereje a filmekre és sorozatokra koncentrálódott. Mindez Amerikában egy ideje nézők között is népszerű mechanizmus, és a reklámokkal ellentétben arra törekedtek, hogy ezt a kombinált terméket világszinten is bevezessék.

Azonban a kontinensek és régiók különböző szokásokkal és hagyományokkal rendelkeznek, hiszen nálunk például erősen szinkronfüggő a fogyasztói réteg, míg a skandináv területeken ez kevésbé fontos. Így elkerülhetetlenné válik, hogy a globálisan bevezetésre kerülő szuper platformok online és lineáris csatornái (hubjai) továbbra is számottevően eltérnek majd egymástól.

Eközben a hagyományos televíziós szolgáltatók (Telekom, Vodafone) is arra törekednek, hogy saját előfizetői bázisuk számára, egy szuper platformhoz hasonló, ám saját eszközről (set-top-box) vezérelhető multifunkcionális ajánlatot dobjanak piacra, amik ötvözve a meglévő lineáris és non lineáris csatornákat egy kényelmes, internettel és mobil előfizetéssel is vegyített szolgáltatást biztosítsanak.

Érdemes lesz megvárni, hogy az RTL Magyarország BL opciója milyen feltételekkel, árazással és legfőképpen elérhetőséggel kerül a piacra, hiszen a Bajnokok Ligája menetrendje és lebonyolítása a 2024/2025-ös szezontól megváltozik, és valamennyi meccset az RTL felületein láthatjuk majd, Viszont egyelőre még azt nem tudni, hogy az RTL+-ra tervezett meccseket milyen ajánlatba fogják csomagolni, hiszen ez már önmagában is több százezres nézőt jelenthet, ami komoly hatással lehet Magyarországon a háztartások ilyen irányú költségvetésére.