Az előttünk álló évtizedben tovább emelkedik az online műsorok száma, és mindez már Magyarországon is kezd tartalomfogyasztási forradalmat indítani.
Ugyan még messze vagyunk a hagyományos tévézés megszűnésétől, és akik 2019-ben erre számítanak azokat el kell, hogy keserítsem, hiszen a lineáris (kébeltévé) a következő évtizedben sem fog nálunk teljesen eltűnni, és ennek hanyatlása is sokkal lassabb ütemben zajlik majd, mint odaát a tengerentúlon vagy más nyugat-európai országokban.
Ettől függetlenül persze az online műsorfogyasztás, azaz a streaming egyre többeket fog elérni, egyre több felhasználó látja ennek az előnyeit és fizet elő az egyre gyarapodó szolgáltatók valamelyik csomagjára. Nem kérdés tehát, hogy mit hoz a jövő a felhasználók számára, hogy az egyes platformoknak, a HBO-nak vagy a Netflixnek (hiszen egyelőre ezek tűnnek meghatározó szereplőknek idehaza) milyen feltételekkel kell tovább bővítenie szolgáltatásait, hogy a streaming (OTT) átvegye a hagyományos tévé háztartásokban betöltött vezető szerepét.
Ha figyelembe vesszük, hogy miként indult nálunk az online térben történő műsornézés, akkor azt láthatjuk, hogy nagy utat tettünk meg addig, hogy 2019-re a Netflix is komolyan vegye a hazai piacot, és szinte már a premierrel egy időben szinkronnal mutasson be olyan tévés (vagy mozis) blockbustereket, mint Az ír (The Irishman).
Amikor 2011-ben a HBO Europe bemutatta az akkor csodaszámba menő HBO GO online platformját, alig volt rajta még tartalom. Alig 100 cím szerepelt a műsortárban, és az elérése is erősen korlátozott volt, hiszen csak szolgáltatón keresztül lehetett rá előfizetni, a többi HBO csatorna mellé. Úgy is kommunikálták akkoriban, hogy a HBO GO a HBO, HBO2, HBO Comedy, Cinemax, Cinemax2, HBO HD, HBO On Demand mellett a nyolcadik „csatornája”.
Érdemes Fülöp Tamás, a magyar HBO country akkori managerének nyilatkozatát visszaolvasni:
„Nagy lehetőséget látok az HBO GO-ban, a különböző médiakutatások alapján ugyanis azt látjuk, hogy kettéválik a PC-t használók és a televíziót nézők rétege. Különösen igaz ez a 14-30 éves korcsoportra. Az új szolgáltatásnak köszönhetően az eddigi hét szolgáltatásunk (HBO, HBO2, HBO Comedy, Cinemax, Cinemax2, HBO HD, HBO On Demand) mellett egy olyan nyolcadikat vezetünk be a piacra, amellyel egy új platformon és egy teljesen új célcsoportot megcélozva tudjuk eljuttatni műsorunkat. Ez pedig elősegíti azon célunk elérését, hogy minél szélesebb előfizetői bázishoz jutassuk el műsorunkat.
További terveink között szerepel az HBO GO műsorkínálatának folyamatos bővítése, illetve hogy bizonyos tartalmak már a lineáris csatorna premierje előtt elérhetők legyenek a szolgáltatás előfizetői számára. További célunk, hogy a legnagyobb SVOD-tartalommal rendelkező csatornává váljunk. A későbbiekben pedig az HBO GO szolgáltatást az online platform mellett mobileszközökön (iOS és Android készülékeken) és ún. Smart tévéken (bizonyos internetes tartalmak elérése alkalmas televíziókészülék) is elérhetővé kívánjuk tenni.”
Kár is lett volna ezt másként tálalni, hiszen akkor még nagyon kevesen használták, és azok, akik már sejtették, hogy a PC-n elérhető (csak később jöttek az egyéb platformok) új „csatorna” majd egy idő után a legmenőbb dolog lesz a televíziózás történetében, a kevés tartalom és a korlátozott internetsebesség miatt nem igen tudták a jelenséget úgy használni, ahogy azt a mai felhasználók élvezhetik.
És mit hoz majd az új évtized?
Mindenekelőtt több szolgáltató száll majd versenybe a nézők kegyeiért, akik a sok reklámtól és a rengeteg nívótlan műsortól kikopott tévécsatornák helyett valami frissebb és korszerűbb dologra vágynak, ami nem köthető időhöz sem helyszínhez, és egy fix havidíjért cserébe több ezer tartalom közül választhatnak. Ha komolyan veszik majd az új évtized felhasználói elvárásait, akkor a streaming nem vezet be zavaró reklámot a műsorok elé vagy a végéhez (netén a közepére, felbukkanó formában), és tovább fejlesztik saját platformjaikat, hiszen az lesz Magyarországon is a legnagyobb ilyen szolgáltató, amelyik kellően kompakt, és modern applikációval több ezer minőségi tartalmat tud nyújtani, lehetőleg egyszerű felhasználással és modern technikai háttérrel (Dolby, Ultra HD 4K, ajánlórendszer) felvértezve.
A nyugati trendek erősen rányomják majd akaratukat a hazai terjeszkedésre, de nem lehet azt állítani, hogy ami Amerikában vagy Németországban (netán Lengyelországban) jól működik, az nálunk is megállja majd a helyét. Hiszen ez a régió egy olyan műsorfogyasztási hagyományokkal (lásd a szinkronok erőteljes jelenléte) rendelkezik, ami még további évtizedekre meghatározza majd a streaming lokális szerepkörét.
2020-tól új időszámítás kezdődik tévés fronton Magyarországon is, és mindez nem csak a Disney+ esetleges megjelenésére értendő, mivel addigra már a két óriás, a HBO és a Netflix remélhetőleg egy jókora szeletet kiharcol magának a hazai tévés piacon. Ahogyan az RTL Klub dedikált online platformja az RTL Most+ terjeszkedése is bizonyítja, a kereskedelmi csatornák a végsőkig harcolnak a nézőkért (és joggal teszik), mivel a hagyományos tévézéssel töltött idő drasztikusan csökken, és az egyre erősödő streaming jelenlét az ő kis biztosnak vélt birodalmukat veszélyeztetik.