Tinidrámáról írni nem egyszerű vállalkozás. Egyrészt azért, mert már régen kizúgtam abból a közegből, amely csukott szemmel is felismeri az instasztárok által létrehozott instakülcsint és hozzá tartozó instapózokat(innen egy kattintás az álomvilág), másodsoron pedig ez a kultúrvilág talán az egyik legmerészebb, ha önmagát a témákat és annak korhű lenyomatát vesszük figyelembe. Többek között ezért is örültem nagyon év elején a hírnek, hogy a Paramount Network sorozatott forgatott a 80-as évek feketekomédiájának egy tükörsimává polírozott díszpéldányából, a Gyilkos Játékokból(Heathers).
Archívum
Beront a mocsár a babaházba
Az Éles tárgyak HBO sorozatot így két rész alapján erősen a kettősség jellemzi. Ugyan sokat mer fogni, ez dicséretére kell mondanom, de csak parányi morzsa látszik abból a húsos tenyeréből, amit sejtet önmagából. Mert amit eddig láttam, az egyfajta mocsáron álló rózsaszín babaház. Díszes porcelánkészletek meg habos ruhákról álmodó édesanyák jellemzik, és a történet, ami néha fut egy laza kört a depresszív levegőjű felszínen, aztán jó pár lépést alábukik Wind Gap kisváros pöcegödrébe. Ami viszont továbbra is érdekel, hogy mi látszik majd a középmezőben.
Másfél órás montanai-orgia
Azt hiszem, hosszú órákig el tudnám nézni ezt a „filmet”. Ott van viszont az idézőjel, szó szerint értendően. Hiszen a helyszínül szolgáló gyönyörű Montana pazar látvány, ahogy zordan csipkéző helyeivel, búval bélelt legelőivel kecsesen elterül a széles képernyőn, mégis van vele néhány apró probléma. Első máris az, hogy a Yellowstone nem film, hanem a Paramount Network legújabb sikergyanús sorozata, még ha a vezérfigurát alakító Kevin Costner neve némi képzavart okozhat a néző fejében. Már több helyen lehetett olvasni, hogy bizony Costner visszatér, és érezhetően maga is rákapott a sorozatgyártás ízére, hiszen ez már a második hasonló próbálkozása(első az amúgy sikert sikerre halmozó History-féle minisorozat a Hatfields & McCoys volt).
Rumos gumicukor
Az Álmok éjszakája(All night,Hulu) május óta elérhető a HBO GO műsortárában, de én csak most jutottam el odáig, hogy az Amerikai pite remake életképességeit leteszteljem. A kérdés épp oly egyszerű, akár Jim orosz szexszimbólumról árulkodó világképe: Mennyire képes ez a gimibulis sorozat lázba hozni az újratöltött tinifilmek szerelmeseit, tehát az Amerikai pitén felnövő vhs generáció lát-e korszakos fantáziát, hogy hosszú évadokat sajtoljanak ki stifer-féle karakterek reinkarnációiból, vagy ez is csak egy jó példa arra vonatkozóan, hogy ami trendi volt 18 éve ma már kőciki, valóságos streambéli pénztemető.
Westworld: Dolores már látja, amire mi képtelenek vagyunk
Sokat forgolódtam előző éjjel,… legyen vagy ne legyen. Ugyanis volt szerencsém megtekinteni premier előtt a HBO által életre keltett Westworld univerzum második évadának pilotját, és még hazafelé is úgy állt a helyzet, összehozok egy viszonylag spoilermentes, mégis kedvre való majdmeggyőzlek kritikát az első benyomások alapján, ám erről a tervemről a hajnal beááltával kénytelen voltam lemondani. Valljuk be, hogy nem egyszerű az ilyet megírni. A néző felé óvatosan feltálalni ennek a kolosszális vállalkozásnak a legújabb építőkockáját a mozi adta élményvilág és a köré épített finoman szitált giccshalmaz figyelmen kívül hagyásával, hogy a lényeg ne váljon túlságosan tömörré és formáját tekintve se legyen túlégetett.